Tíz éves az EKOL

Felemelő és megindító ünneplésben volt része annak a közel nyolcvan meghívottnak, akik december 10-én 10 órakor a 10 éves EKOL jubileumi megemlékezésén vettek részt. A tízes szám többszöri előfordulása az esemény időpontjában ugyanolyan véletlen, mint ahogy az EKOL mozaikszó francia jelentése: iskola (=école). Pedig akár szándékos is lehetne, hiszen az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a WESSLING Hungary Kft. által létrehozott kutatólaboratóriumot akár az elválasztástechnika magasiskolájának is nevezhetnénk, legalábbis a magyar tudományos és oktatási életben betöltött kiemelkedő szerepe kapcsán. Az EKOL elmúlt évtizedét az egyetem és laboratóriumunk vezetői elevenítették fel, a jelenlegi kutatásokról pedig a hallgatók számoltak be...

Több előadó is meghatódva mondta el beszédét az oly sok WESSLING-es kolléga alma materének is tekinthető lágymányosi épület hetedik emeletén, a Kari tanácsteremben, ahová a borongós decemberi időjárásnak fricskát adva – talán épp a jeles alkalomra való tekintettel – még a Nap is besütött.

Tíz éves sikertörténet

Dr. Surján Péter, az ELTE TTK dékánja elmondta, még a Kémiai Intézetben dolgozott, amikor kapcsolatba került az EKOL-lal. Az elmúlt közös időszak egy sikertörténet! – jelentette ki a dékán úr. Az EKOL ugyanis számtalan szempontból nagy segítséget jelentett és jelent ma is az egyetemnek: egyrészt a kollégák személyes karrierjének megvalósítási terepe, másrészt több tucatnyi fiatalnak lehetőség a piacképes tudás és gyakorlat megszerzésére. Az EKOL-nak volt köszönhető, hogy az ELTE falain belül olyan műszerezettség jelent meg, amely egyébként nem valósulhatott volna meg, különösen igaz ez a támogatások utóbbi években tapasztalt csökkenése idején.

Az Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratóriumot (EKOL) azért hozta létre az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara és Kémiai Intézete, valamint a WESSLING Hungary Kft., hogy a gázkromatográfia (GC), a folyadékkomatográfia (HPLC) és egyéb kapcsolt technikák alkalmazásával megvalósítható, új mérési módszereket fejlesszen ki.

Az ez alkalomból Magyarországra utazó Dr. Erwin Weβling, a WESSLING-cégcsoport alapítója is azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz év valódi sikertörténet, mégpedig a tudomány és a magángazdaság sikertörténete! Weβling úr a tudást, mint folyamatot értelmezte, úgy vélte, a tanulás a mai világban az eljövendő problémák megoldásának a záloga. Ennek értelmében a fiatalok a jövő esélyei, Rikker Tamásnak pedig sikerült őket integrálni a tudás birodalmába.

„Ez az a hely, ahol a tudomány és a gyakorlat összekapcsolódik, az EKOL-ban hasznos, a gyakorlati felhasználás szempontjából is fontos eredmények születtek!” – hangsúlyozta Weβling úr, aki úgy vélte, hogy a mérési pontatlanságok miatt soha nem ismerhetjük igazán a teljes igazságot, ám az EKOL-nak köszönhetően közelebb jutunk ahhoz, és nem csak az analitika, hanem az emberi kapcsolatok területén is.

Dr. Zanathy László, a WESSLING Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a WESSLING 30 – EKOL 10 címet adta előadásának, nem véletlenül, hiszen Weβling úr a német laboratóriumot három, az ELTE és a WESSLING Hungary Kft. az EKOL-t pedig egy évtizeddel ezelőtt alapította. Ahogy az ügyvezető igazgató, úgy a WESSLING alapítói (többek között Rikker Tamás és Palotai Zoltán) is egykori ELTE-s diákok voltak, a független laboratórium az egyetemhez való erős kötődését jelzi, hogy a jelen pillanatban is 30, itt végzett kémikus tevékenykedik a cégnél.

Az ügyvezető igazgató úr egy húsfeldolgozó üzem működésén keresztül mutatta be, milyen széles a laboratóriumunk szolgáltatási köre, milyen sok ponton kapcsolódunk a gazdasághoz, egy gyártási folyamathoz, természetesen a vizsgálataink során mindvégig jelmondatunk, azaz az élet minőségének fontosságát szem előtt tartva.

Zanathy László elmondta, a WESSLING Hungary Kft.-t az EKOL létrehozásakor leginkább a társadalmi felelősségvállalás, egy szakmai műhely megalkotásának szándéka, az ELTE Kémiai Intézete előtti tisztelgés és – nem utolsó sorban – korszerű elválasztástechnikai módszerek létrehozása motiválta.

Az elmúlt évtized eredményei

Dr. habil Torkos Kornél, egyetemi docens, az EKOL egyik elindítója elmondta, a kromatográfiás módszerek az 1970-es évektől igen gyors fejlődésnek indultak, ma már a környezet-, az élelmiszer- és a gyógyszeranalitikában ezek a módszerek nélkülözhetetlenek. Az egyetemen számos egyéb kutatás is folyt (például a robbanóanyagok analitikai vizsgálata,  a gázanalitikai módszerek fejlesztése) az EKOL 2003-as megalapítása pedig óriási lökést adott ezeknek a kutatásoknak.

Rikker Tamás, a WESSLING Nemzetközi Kutató és Oktató Központ Közhasznú Nonprofit Kft. vezetője egy sikeres, tíz éves gyermekhez hasonlította az EKOL-t, amelyik most a szép kisgyermekkor után remélhetőleg kevés problémával járó kamaszkorba lép.

Beszélt az első három évről, amelyet Kende Anikó laborvezető töltött meg hihetetlen energiával. Ebben az időszakban dolgozták ki a multimódszert a peszticidek mérésére. A két éves munka eredményeként egy előkészítéssel, egy méréssel már 200 növényvédőszert tudtak megmérni. 7-8 évvel ezelőtt ez hatalmas előrelépést jelentett az akkoriban rendkívül körülményes (számos eszközt, sok kézimunkát igénylő) folyamathoz képest. Kitért az injektálási módszerek fejlesztésére, amelyhez kapcsolódóan az EKOL műhely első publikációi megjelentek.

Az EKOL eddigi fennállásának talán legérdekesebb „kalandja” volt egy kongói analitikai laboratórium felállítása 2006-ban, amely azért is volt nagy teljesítmény, mert – egy környezetvédelmi projekt részeként – egy konténerfaluban valósult meg, az infrastruktúra teljes hiánya mellett.

A Kromat Kft. éppen ebben az időszakban, 2006 és 2011 között vett részt fenntartóként is a laboratórium működésében, ennek köszönhetően hihetetlen készülékgazdagság jellemezte ezt az etapot, amelyet már Eke Zsuzsanna laborvezető neve fémjelzett.  Az EKOL ekkor már technika-orientált projekteket is megvalósított, oktatásait az ELTE órarendjébe is beépítették, betanítási feladatokat is elláttak.

„A gyógyszermaradékok meghatározása vizekben talán lerágott csontnak tűnik, pedig még csak a felszínét kapargatjuk ennek a problémának” – emelt ki egy kutatási területet ebből az időszakból Rikker Tamás. A Duna és két budai, a Dunába ömlő patak vizének vizsgálata során megdöbbentő eredményre jutottak: a kardiovaszkuláris, illetve a fájdalom- és gyulladáscsökkentő szerek maradványait egy év alatt kilószámra mutatták ki!

 

Az egyik, az élelmiszerekben előforduló parazitaellenes szerek meghatározására irányuló kutatásukban -  kemény munka eredményeként - elkészült a teljes tematika.

Aktuális kutatások – a jövő módszerei

Az elválasztástechnika iránt érdeklődő diákok tucatjai kutattak a laboratóriumban, az ő szakmai előmenetelükben rengeteget számított az itt eltöltött idő, elég csak arra gondolni, hogy az elmúlt tíz évben 15 TDK-dolgozat, 49 szakdolgozat és 8 PhD-dolgozat született itt.

Az EKOL-os hallgatók az ünnepségen a jelenleg is zajló kutatásokról számoltak be.

Bodai Zsolt, az EKOL laboratóriumvezető-helyettese az élelmiszer csomagolóanyagokból kioldódó káros anyagok vizsgálatáról beszélt.

Életünk egyik alapvető szükséglete a táplálkozás. A mai társadalmunkban azonban nem mindenki maga neveli a háziállatát vagy gondozza a kertjében a zöldségeit, gyümölcseit. Manapság a szükséges élelmiszereket különböző boltokban szerezzük be. A termékek, minőségük védelmének érdekében, általában zárt, műanyag csomagolásokban kerülnek forgalomba. Ezen csomagolóanyagok szükségessége kétségtelen, azonban gondolni kell arra sis, hogy a műanyagokból számos káros anyag kioldódhat, átkerülhet az élelmiszerbe. Az Európai Unió Bizottsága 2011-ben kiadott rendelete (2011/11/EU) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról szól. Ezen irányelvben számos komponens szerepel, a legtöbb kioldódási határértékkel együtt. Kutatásaink során a 2011/10/EU-ban szereplő minél több komponensre kiterjedő, megbízható, gyors analitikai módszert fejlesztünk ki különböző élelmiszermintákra, hogy a kioldódott káros anyagok mennyiségi meghatározása megoldható legyen.

Kárpáti Eszter elmondta: a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok) egyik legfontosabb forrása beltéri levegőben a cigarettafüst. Egyes PAH-ok, mint például a benzo[a]pirén (B[a]P) karcinogén, mutagén és teratogén hatását már régen megfigyelték, azonban a legújabb kutatások szerint a cigarettázás jelentős környezeti kockázati tényező a rheumatoid arthritis (RA) kialakulásában is. Az ízületek gyulladásával járó autoimmun betegség és a dohányzás kapcsolatának tanulmányozásához fontos megvizsgálni a B[a]P, mint a cigarettafüst egyik fő toxikus komponensének hatását a T-limfociták egy olyan csoportjára, amely kapcsolatba hozható a rheumatoid arthritis-szel. A kutatásokhoz elengedhetetlen feltétel az, hogy ismerjük ezen kémiai vegyület mennyiségét egy olyan, T-sejtek növesztésére alkalmas sejtmédiumban, amely cigarettafüsttel van kezelve. Célom egy olyan gázkromatográfiás módszer fejlesztése, amely alkalmas a B[a]P és más PAH-ok koncentrációjának pontos mérésére ebből a mátrixból.

Novák Márton és Kirchkeszner Csaba: Komplex módszerfejlesztés szénhidrogén szennyezések gázkromatográfiás-tömegspektrometriás vizsgálatára című előadásából kiderült, hogy az iparosodás és a motorizáció térhódítása együtt járt és jár a környezetünkben egyre nagyobb mennyiségben megjelenő szénhidrogén szennyezésekkel. Napjaink környezetanalitikájában a vizek és talajok szénhidrogén szennyezőinek kimutatása egyre nagyobb szerepet kap. A kimutatáson túl további kérdések merülnek fel, a szénhidrogén szennyezők minőségével, lehetséges forrásával és a szennyezések korával kapcsolatban. A kérdések megválaszolására különböző analitikai módszerek állnak rendelkezésünkre. Kutatócsoportunk célja a szénhidrogén szennyezések vizsgálatában alkalmazott legújabb gázkromatográfiás (Gas Chromatography, GC) és tömegspektrometriás (Mass Spectrometry, MS) módszerekben rejlő lehetőségek kutatása valamint az analitikát megelőző sokszor oldószer és időigényes minta-előkészítési eljárások helyettesítése, azaz környezetbarát módszerek kidolgozása.

Szabó Bálint Sámuel elmondta: a tudomány fejlődése során számtalanszor előfordult már, hogy egy-egy korszakalkotó felfedezés esetleges káros hatásaira csak évekkel később derült fény. A minket körülvevő műanyagból készült praktikus és színes tárgyak rengeteg veszélyt rejtenek magukban. A primer aromás aminokat a mezőgazdaság, a gyógyszer-, textil-, és élelmiszeripar egyaránt előszeretettel használja. Ezek a vegyületek színezékek és műanyagok bomlása során keletkezhetnek, közülük több rendkívül toxikus, karcinogén, illetve mutagén hatású. A 2002/61/EK irányelv többek között az aromás aminokat tartalmazó készítmények forgalomba hozataláról és felhasználásának korlátozásairól szól, különös figyelmet fordítva a bőrrel és szájüreggel érintkezésbe kerülő termékekre, valamint a gyermekeket érintő kockázatokra. A gyerekek sok mindent vesznek a szájukba, így a rájuk leselkedő veszélyek feltérképezésének szempontjából kiemelkedő fontosságú ezen vegyületek kioldódásának vizsgálata színes játékokból és ceruzákból.

Az eseményen megjelentek az ELTE és más egyetemek vezetői, professzorai, a hazai analitikai szakma elismert kutatói, és szép számmal vettek részt a jubileumon diákok is, akiket az EKOL-os társaik a szendvicsebéd mellett egy laborvezetésre is vendégül láttak.