Mikroműanyagok és ehető rovarok az Élelmiszervizsgálati Közlemények legújabb számában

Nyári számunkat a környezetvédelmet és az élelmiszer-biztonságot egyaránt érintő dolgozattal nyitjuk, amelyben Bordós Gábor és Jens Rieber a környezetünkbe kerülő műanyaghulladékok feldarabolódásának révén keletkező mikroműanyagok témáját dolgozzák fel...

A WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. által szerkesztett és kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények 2014. évi 1. számának egyik cikkében már többek között arról is írtunk, hogy az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkező, főként csomagolóanyagokból kioldódó vegyületek – migránsok – élelmiszer-biztonsági veszélyt hordoznak magukban.

A mikroműanyagok környezeti jelenléte az azokkal érintkezésbe kerülő élőlények életkilátásait rontják, és ezen túlmenően az élelmiszerláncba épülve szennyezhetik élelmiszereinket, illetve mechanikailag is károsítják a műanyagdarabokat elfogyasztó – főként – vízi élőlények emésztőrendszerét.

Érdemes utánagondolni annak, hogy a csomagolóanyagokból mindössze egy folytonos, az élelmiszerrel érintkező felületen keresztül zajlik a kioldódás. A mikroműanyagok esetében a felaprózódás révén már egy számottevően megnövekedett felületen keresztül diffundálnak a szennyezőanyagok a műanyagokkal érintkezésbe kerülő élőlények szervezetébe. Ilyen módon várhatóan intenzívebb kioldódási jelenségekkel kell számolnunk, amelyek nagy élelmiszer-biztonsági veszélyt hordozhatnak magukban. A szerzők kéziratukban a környezetbe, illetve az élelmiszerekbe kerülő mikroműanyagok vizsgálati módszereit is tárgyalják.

Kovács Eszter és munkatársai szemkamerás vizsgálatai az élelmiszerek érzékszervi vizsgálatának egy izgalmas – optikai – módszerét írják le. A szemkamerás vizsgálatok révén - statisztikai módszerekkel kiegészítve - az érzékszervi vizsgálatokat végző bírálók viselkedésének pszichológiai elemzésére is lehetőség nyílik.

Somogyi László és munkatársai az olajmagvak pörkölése révén előálló lipidkémiai jelenségeket vizsgálták. Megállapították, hogy a pörkölés hatása elsősorban a magvak olajtartalmának zsírsav-összetevőitől függ.

Simon Zsanett és Lovász Csaba a MALDI-TOF-MS technika egy újabb alkalmazási területéről számolnak be.  Munkájukban a különböző kukoricafajták származási vonalainak fehérjekémiai jellemzőit vizsgálták. Az általuk alkalmazott repülési idő tömegspektrometriás módszerrel a kukoricák genetikai tisztasága nagy biztonsággal vizsgálható, ennek révén azt is meg lehet állapítani, hogy egy kukoricamag hordozza-e azokat a tulajdonságokat, amelyek a kukorica ipari feldolgozása során fontosak. 

Kemenczei Ágnes és munkatársai az átlag élelmiszerfogyasztó számára meghökkentőnek tűnő témát dolgoztak fel: a jövőben az emberiség fehérje-ellátásában várhatóan általánosan megjelennek a rovartestekből készített élelmiszerek. A szerzők - lévén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) munkatársai – , tárgyalják a rovarok élelmiszeripari célra történő felhasználásának jogszabályi, engedélyezési kérdéseit is.

Nyári számukhoz minden Olvasónknak hasznos időtöltést kívánok, és remélem, tudnak időt szakítani arra is, hogy az eddig elvégzett munka fáradalmait szabadságuk alatt kipihenjék.

Az ÉVIK legfrissebb és korábbi cikkeibe itt olvashat bele, és ezen a honlapon rendelheti meg a több, mint hatvan éves tudományos szaklapot.