Megjelent az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb száma!

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények legújabb számában publikált kutatásból kiderül,  a férfiak, vagy a nők pazarolják-e jobban az élelmiszert. A WESSLING Közhasznú Nonprofit kft. által kiadott és szerkesztett  tudományos szaklap, azaz az „ÉVIK” többi cikkéből megtudhatjuk többek között azt is, hogyan viselkednek a mikrobák a napjainkban egyre népszerűbb sous-vide-technológia alkalmazása során, illetve hogy miért létfontosságú elem a nikkel...

Őszi számunkban folytatjuk Zentai Andrea és munkatársai dolgozatainak közlését, amelynek soron következő részében az élelmiszereket fogyasztó lakosság növényvédőszer-kitettségének probabilisztikus becslési módszereiről értekeznek Ambrus Árpád professzor úr vezetésével - írta Dr. Szigeti Tamás János, az ÉVIK főszerkesztője, a WESSLING Hungary Kft. munkatársa az Élelmiszervizsgálati Közlemények 2015/3. számának bevezetőjében.

"Kutatásuk eredményének lényege az - folytatta Szigeti Tamás -, hogy a lakosság növényvédőszer-maradék kitettségének determinisztikus becslése során kapott, általában megnyugtató adatok ellenére bizonyos fogyasztói csoportok peszticid reziduum-expozicíója magasabb, mint a jelenleg érvényben lévő előírások mennyiségi értékei. A kutatócsoport e témában írt kéziratainak közlését a 2015. decemberi és a 2016. márciusi számban folytatjuk. Szakfolyóiratunk ilyen módon a 2014. évi nyári számmal együtt a peszticidek maradékai mennyiségének statisztikus elemzésével egy szabályos peszticid-tetralógiát bocsát az Önök rendelkezésére.

A probabilisztikus becslési eljárásról szóló dolgozathoz a számítások alapjául szolgáló mérési adatok sokaságát öt hosszú táblázatban közöljük.

Szabó S. András professzor munkájában meghökkentő kérdéssel foglalkozik: a d-mező elemei, azaz az átmeneti fémek közé tartozó nikkel létfontosságával. Bevallom, a kézirat elolvasásáig arra a kérdésre, hogy a nikkel esszenciális elem-e valamely élőlény számára, nemmel válaszoltam volna. Nos, a nikkel Szabó professzor dolgozatában leírtak szerint az ember számára létfontosságú elem, bár hiányának tüneteiről nem számolt be eddig a szakirodalom.

Ugyanakkor tudnunk kell, hogy mintegy évtizeddel ezelőtt az akkoriban alkalmazott technológia révén nem ritkán a megengedhetőnél nagyobb mennyiségű nikkel került a margarinkészítményekbe. Bizonyos egyéneknél a nikkel allergiás reakciókat is kiválthat – emlékeztet a kézirat szerzője. Vajda Katalin és szerzőtársai kéziratukban az utóbbi években egyre népszerűbbé váló alacsony hőmérséklet alkalmazásával végzett ételkészítés mikrobiológiai körülményeivel foglalkoznak Szigeti

Jenő professzor irányításával. Sterilizált húskészítményeket patogén mikrobákkal fertőztek, majd sous-vide technológiával hőkezelték. A cikkben e challange-teszt eredményeiről számolnak be.

A világgazdasággal kapcsolatos helyzetről alkotott mozaikképet a jelenkor egyik legismertebb és leggyakrabban fogyasztott élvezeti cikkével foglalkozó kézirat ismertetésével egészítjük ki. Imre Anita és szerzőtársai különböző pörkölési körülmények hatását vizsgálták arabica és robusta kávék polifenoltartalmának változására. A kávét sokáig kifejezetten káros hatású italnak tartották, holott a benne található különböző, redukáló hatású vegyületek kifejezetten előnyös hatást gyakorolhatnak a kávét mértékkel fogyasztó ember egészségére.

A pörkölés hatására bekövetkező redukálóanyag-csökkenést a kutatócsoport a vasredukáló képesség (FRAP) mérésével határozta meg. Napjainkban az emberiség életterének fenntarthatóságával kapcsolatban gyakori kérdésként merül fel az élelmiszerek pazarlása. Ez, a környezetvédelmi, etikai és élelmezésbiztonsági szempontok szerint egyaránt kárhoztatható magatartás a FAO felmérései szerint a világon megtermelt élelmiszerek mennyiségének hozzávetőleg az egyharmadát érinti. Az élelmiszer-pazarlás ellen azért is kötelességünk szót emelni, mert a világ jelenleg rendelkezésre álló erőforrásai akár 9–10 milliárd ember számára is „tisztes szegénységben” való megélhetést biztosítanának, ha az eloszlás a mai gyakorlathoz képest igazságosabb lenne2. E témát dolgozzák fel a NÉBIH szakértői, Bódi Barbara és Kasza Gyula.

Őszi számunkat Kurucz Csilla szabványügyi összefoglalójával, a nemzetközi kitekintővel és a hazai körképpel zárjuk. Ez utóbbi összeállításunkban a szeptember 3-án lezajlott szerkesztőbizottsági értekezletről is beszámolunk. Minden kedves olvasónknak hasznos olvasást, jó munkát kívánunk ebben a szép őszi hangulatokkal telített időszakban:

Dr. Szigeti Tamás János

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények honlapján elolvashatja az egyes cikkek kivonatait